A kertművészeti kincsek sokasága természetesen túllépi egy poszt keretét, de ízelítőül már csak azért is feltálalom, hogy majd később legyen honnan folytatni... A kerti ínyencségekre mindig vevők mellett az alábbi kertbemutató most így nyáron azok számára is hasznos lesz, akik délre mehetnékükben történetesen Firenzéig meg sem állnak majd  (legfeljebb tankolni), és a kultúra iránti érdeklődésük kiterjed a kertkultúrára is (s ez okból, ezúttal is látatlanban kezet szorítok velük).

Jómagam, bevallom, azon tájépítészek közé tartozom, akik nem egy adott, idejétmúlt kertépítészeti stílust szajkóznak, ugyanakkor a modernség jegyében sem vetnek meg akár több évszázados szakmai elveket, ha azok a mában is működőképesek és méltányolhatók. Ám igazából ez a toszkán kertek iránti érdeklődés valahol ott kezdődött, hogy a tervező (Herczeg Ágnes) – aki mellett zöldfülűként a tájépítész szakmát kezdtem gyakorolni –, történetesen a reneszánsz kertek bensőséges ismerője; a kertművészet iránti vonzalom pedig ragályos... No, de lássuk a kerteket!

Villa La Suvera, Pievescola

Az egykori 10. századi várkastélyt a híres sienai építész, B. Peruzzi alakította reneszánsz villává, ma ötcsillagos szállodaként működik. A kert reneszánsz és barokk jegyeket mutat, különlegessége a Citromfás-kert, amely buxus-parterre-be helyezett edényes citromfácskák együttese, s amely a szálloda kávézó kerthelyiségének nyújt pazar hátteret; valamint a Vadaspark, szemlátomást kevés élő vaddal (ezek néhány liba és terráriumban őrzött rágcsáló), valamelyest több terrakotta állattal és rengeteg intim kertrészlettel, ahol döbbenetes hortenziacsodák várják a sétára indulókat.

Villa Le Balze, Fiesole

Cecil Pincent, az angol származású kertépítész a 20. század első felében alkotott jelentős műveket, elsősorban Firenze vonzáskörzetében. A villa és kertje hosszan elnyúló teraszon helyezkedik el. Olasz barokk grotta, formára nyírt facsoportok, tiszafa- és ilexsövények, négyes felosztású citromkert, valamint vegyes írisz-levendula-rózsakert található a kertfalakon belül kialakított kertrészekben. A magántulajdonban lévő, tekintélyes Villa Medici tőszomszédságában áll, amely akkor éppen nem volt látogatható. A Le Balze a Georgetown Egyetem itteni székhelye, augusztusban zárva, de a teraszos kialakításának hála, a kertszemlének így nincs akadálya.

Villa Petraia, Castello

A kert ma is nagyban a 16. században kialakított, szimmetrikus képét mutatja, ahogy F. Medici elkezdte a kert fejlesztését. A három teraszra kiterjedő kert legfelső szintjén található a villa és a szökőkutat övező kert, körös ágyásokkal. A középsőn található a tavasszal figyelemreméltó hagymás-virágoskert és halastó. Az alsó terasz a hajdani gyümölcsöskert képéből is nyújt ízelítőt, de a 19. századi igényeknek megfelelően az elliptikus virágos parterre a domináns. A kert mögött, mint mondják „közép-európai” kertépítészeti stílusban hozták létre a parkot, a tájképi parkban azonban nálunk ismeretlen kolosszális fenyőpéldányok is díszlenek.

Villa Corsini, Castello

A 15. századba visszanyúló múlttal rendelkező, de ma már barokk villaépülethez a 17. századi rekonstruált kert képét tekinthetjük meg, ahogy az a Corsini család kívánságára készült el. Bár a villával ellentétben a kert közelről nem szemlélhető meg, a Négyévszak-kert és a francia stílusú kert a villából felülről remekül áttekinthető.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Medici Villa di Castello, Castello

Az „Itália 10 legszebb parkja” néven futó verseny egyik győztese lett 2010-ben (képzelhetjük, micsoda mezőny közepette), nagyon is megérdemelten. A Mediciek első reneszánsz kertjeinek egyikeként készült el, Cosimo Medici által serkentgetett fejlesztés eredményeképpen. A kertben töménytelen a szobor, s különlegesség a híres Állatok-grottája... A 18. században terjesztették ki a citromkertet, számos (általam nem egy ismeretlen és irdatlan méretű gyümölcsével büszkélkedő) citrusfaj raja (500 db fölött!) tekinthető meg, némelyik több, mint 300 éves. Az alsó szint virágos parterre-je a Herkules-szoborral ékesített medencére szerkesztett, a hortenziák, liliomok, rózsák miatt nyáron is szép, de tavasszal állítólag maga a csoda.

Palazzo Medici Riccardi, Firenze

Szintén C. Medici „háza” volt ez a kastély eredetileg, amely később a Riccardi család birtokába került. A kert a városi paloták tipikus példája: négyzetes kialakítású, szökőkúttal, szobrokkal és terrakottába ültetett növényekkel. Szemet gyönyörködtető a kavicsburkolat, mely helyreállított, jó állapotban tekinthető meg, s vizsgálható a Medici kúriák alaptartozéka, a cizellált ornamentika.

 

Boboli-kert, Firenze

Az olasz kertművészet egyik csúcsa, kerttörténeti kuriózum. Első szakaszban C. Medici felesége szorgalmazta az ún. Pitti-kert létrehozását a palota mögött, ez terjeszkedett tovább a 17.században, többek között a ciprus-sétánnyal, s persze a későbbi korok is hozzátették a maguk kertrészeit az aktuális stílus jegyében. Bár a kert zömmel az architektonikus kert mintapéldánya, számos területen a ligetek, sőt akár a vadon utáni igényeit is kiélheti a tájképi angol kertre vágyó látogató. Időszakos kertbemutató keretében 1:1-ben a Pompei-kert és egy átriumos ház szőlőskertje is kínálkozott, hogy az ember átélje a kert és az élet sokféle szépségét – melyet szerencsés esetben nem szakít meg vulkánkitörés.

Giardino Bardini, Firenze

A Belvedere másik oldalán, a város fölé magasodó, a nemrég felújított loggiáról pompás panorámát nyújtó eredetileg 16. századi kert. Bár a kertet tengelyesen osztó barokkos kerti lépcső pázsitos szintjein nem lehetett átközlekedni, az egyes szintek kertrészeinek kitáblázottan is követhető növénykiültetési koncepciói a magasabb szakmai igénnyel érkezőt is kárpótolták. A 19. századi angolkertben lépcső helyett kacskaringós sétányon andaloghat a látogató, a túlsó részben díszlenek a gyümölcs- és olajfateraszok és lugasok. A belépőm együttesen szólt a Bardini és a Boboli-kert, ill. a Pitti-palota és a Cavaliere-kert melletti Porcelánmúzeum megtekintésére. Élményözön volt, de a kertek miatt. Nyitásra érkeztem, ami igen bölcs döntés volt, hiszen késő délutánra bírtam búcsút inteni a helynek, még mielőtt eljött volna a záróra...

Palazzo Controni Pfanner, Lucca

A 18. századi palota idősebb, 17. századi barokk kertje a Négy elem jegyében. A kőkertrész, bambusz boschetto mellett egyedi volt, ahogy a városfalon vonuló fasor „beleszólt” az összlátványba.


Torre Guinigi, Lucca

Igazi kuriózum: tetőkert a 44 m magas (azaz kb. 14 emeletes háznak megfelelő) kora középkori torre tetején.

 (fotó: italyfaves.typepad.com)

 

 

 

 

 

 

 

Giardino Scotto (Fortezza di San Gallo), Pisa

Az egykori ódon erőd 19. századi kerti „hasznosítása”, a falmonstrumok és zöld barátsága, kész terepépítmény-tanösvény. Valódi színfolt a fal mentén kontrasztként kiépített színes, modern játszótér.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ezeket a kerttörténeti remekműveket tekintve nem meglepő, hogy az ott élők kellő mintát és inspirációt kapnak a saját kertjükhöz is: természetesen különböző kiterjedésben és gazdagságban, de a magánkertek is azt a sajátos mediterrán életérzést közvetítik, ahol a kert, a természetes zöld nem egy ráadás, hanem az otthon, a ház szerves velejárója, az élet örömteli színtere.

 

 

Nem véletlenül emlegetik, hogy Toscana a reneszánsz és a humanizmus bölcsője. Különleges élmény, ahogy a ma ott élő emberek viselkedés kultúrájában is visszaköszön a felmenőik értékrendje.

S ezt is érdemes megtapasztalni. Viszont a kérdés végül még jogosan merül fel: jó-jó, mennék én, de hol hajtsam a fejem nyugovóra mérsékelt áron, pláne ezekben a világválságos pillanatokban? Bár Toscanában minden bizonnyal kimagasló az 1 négyzetkilométerre eső ötcsillagos szállodák aránya, azért vannak szerényebb szálláslehetőségek is, például a Siena közeli Ampugnano Vendégház – én jórészt innen indultam a felfedező utakra. Igaz, tízféle medence és szauna nincs, viszont hazánkfiai háziak, és kedvező árak vannak. Tanulmányutazók, nyaralók, szépet, kertet szeretők, kérem, ne kíméljék őket!

A bejegyzés trackback címe:

https://kertikon.blog.hu/api/trackback/id/tr63014320

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.